leküzdhetetlenné hatalmasodott bennem a vágy, hogy visszamenjek Finnországba. persze már régóta dagadozik bennem ez az érzés, de most már tűrhetetlenné vált. hosszas naptárba és pénztárcába nézegetést követően elhatároztam, hogy augusztusban biza én megnézem a midnight sunt.

egyelőre Stockholm, Turku, Helsinki és talán Tallin szerepel a listán, eddigi számításaim szerint az utiköltség repülővel, vonattal, komppal és a szállás 10 napra 140 ropi. Ezen összeg még nagyban csökkenthető stoppal, csövezéssel és kanapészörffel. a rizikófaktor, lévén, hogy északról van szó, jelentősen csekélyebb, mintha mondjuk ugyanezt egy déli országban tervezném.

egyelőre úgy fest, egyedül megyek, nincs még egy vállalkozó szellemiségű ismerősöm, aki nehezen megszerzett forintjait ilyesmire költené.

a sorsdöntő nap június elseje lesz, akkor derül ki ugyanis, hogy állambácsi szeretne-e megjutalmazni egy kis nyárindító tőke-lökettel, amiből is ezt a trpet finanszírozni kívánom. ha nem így alakulna, muszáj leszek eladni az egyik vesém, vagy valami.