Ha már tegnap ekkora örömhír érte a ház elejét, gondoltam, lapot húzok a 19-re, összeszedtem minden bátorságom, és elküldtem egy irodalmi magazinnak néhány angol nyelvű versemet. 

Korábban mindig azt mondogattam, hogy ha majd megjelentem nyomtatásban, akkor már meghalhatok. Azóta ez megtörtént, ha jól számolom háromszor. Mármint a nyomtatás, nem a halál. Az életem, mit is mondhatnék, semmiben sem változott meg ettől, így kénytelen voltam további célok után nézni. Online platformon valamivel többször sikerült a(z érdeklődő?) nyilvánosság elé tárnom néhány cikket,de ezek publicisztikák, kritikák, beszámolók voltak javarészt. Ezek a pillanatnyi adrenalinlöketet leszámítva szintén nem nyomnak túl sokat a latba. Mármint, izé. Nem degradálni akarom a saját munkámat és elérményeimet, inkább csak azt próbálom itt latolgatni, hogy ment-e a könyvek által a világ elébb? Az enyémektől legalábbis biztosan nem:D

Talán egy éve beadtam egy magyar nyelvű novellámat egy pályázatra, az amiatti félelmemet, nyúglődésemet, végül a lófaszt s tormát, mit a projekt termett itt is megírtam. Szóval fikciót még sose publikáltam.

Szóval most izgulok. Jee.