hátszóval először is, hogy a legfontosabbat említsem, legutóbbi posztom vágyálma immáron örökké vágyálom marad, legyen neked könnyű a föld Kertész Imre.

aztán hogy a szerény személyemnek mégfontosabbat említsem, március 25-én, nagypénteken beköltözött a szívembe az örök, tiszta és feltétel nélküli szerelem. szerelmem tárgya egy jelenleg tízhetes lapinkoria és szibériai husky keverék, aki a világon a legesleges... világom. Életem napfényének a Björn nevet adtam, mivel úgy nézett ki, mint egy medvebocs, és mert tősgyökeres északi, echte viking!

aztán amiről nem írtam, és most is csak azért, hogy essünk túl rajta, a másféle, világi szerelmekről utólag mindig kiderül, hogy valójában nevetségesen kisszerűek, így történt ez most is. pedig aszitted, mi? hát ja, én is azt hittem.

szóval így állunk. a nagy finnül tanulásban, élésben meg teljesen eltompul a magyar nyelvi kompetenciám, már semmilyen nyelven sem tudok igazán, angolul, finnül még nem, magyarul már nem, a minap leírtam pontos j-vel a lyuk szó egy képzett alakját, ha így megy tovább, kénytelen leszek visszaadni a diplomámat.

mára ennyi, fülesmackó mond most nektek szép meséket gyerekek, j.n.e., joccakát!