Öt év nemlátás után vére megölelgethettem az egykori legjobbat, azt a nagyfülű, tuccogó szívcsücsköt. Olyan kibaszott szentimentális lettem, hogy a nyakában lógva három percenként lihegtem a fülébe, hogy mennyire szeretem, amit ő tiszteletreméltóan jól tűrt.
Amikor épp nem ez, akkor a zsidó molesztálta, Turci ölelte, Pokróc etette, vagy Tunyi itatta.
Csodás este.
Apró szépséghibák.
Dohányzás a Fogas házban bent. Senki nem szól ránk, pánksznátded.
Bebaszás, és köszönés nélkül lelépés.Kishíján sírógörcs kapás.
Hajnali randevú a kedvemért legénybúcsúból lelépő és a várost kettészelő, szarrá fagyott kandisznóval.
Meg egy Gellérttel is.
Reggelig ivás a Centrumban.
Hazabuszozás a fegyencjáraton.
Kedélyes, fosrészeg csevely a pékségben: "mit tudsz mondani erről a sajtosrolóról?" (azt, hogy anyád.)
Agyérelpattanás, alkoholmérgezés, káosz.
Most pedig elmegyek inni.